TÜKRÖK

A legjobb ember is féreg.

Én is az vagyok.

Vágy, és félelem lények...

Erény-bújtatott,

Szép szó mögé rejtett

Szégyentelenség.

Saját magát is csaló

Fájdalom-éhség.

A legszebb világ is pokol;

Mert mi az vagyunk.

Örök fény nyílik bennünk,

Mégis hervadunk.

Rólad, legalább hittem,

Oly széppé leszel,

Amilyennek szeretlek,

S vén szűzzé teszel...

S újból szűzzé, én Téged,

De elsötétültél,

Most szebb nevet ad a csóknak

Az Ég a nevednél.