Sziasztok!
Ha azt vesszük ide régóta nem blogoltam, kissé megszűnt a blog iránti szeretetem, és vágyaim. Ennek legfőbb okai a belesavanyodás, és a
Annyi nagy tervünk volt idénre. WGT, Meera Luna, Castle Party, Rockmaraton. Lengyelországi utazás, minden. Még a családomat sem tudom meglátogatni mert messze élnek, pláne a barátaimat, azokat akik fontosak nekem. Egy koncertről simán lemond az ember, de a barátairól már nehezebben. A videócsetelés marad meg meg a csetivás :D
Útálom ezt mondani de egy kibaszott zokni/bugyiért harcolni kell a kurva boltokban, meg a tonnányi WC papírért ami valljuk be kicseszettül ironikos nemdebár?? Kifordultak magukból az emberek. ami eddig 50 ft volt az már 1000... A gazdaság romokban, a munkahelyek megszüntek. Sok-sok szomorú sors, és rengeteg fásult és szomorú ember. Nagyon fusztráló, hogy az emberek félnek, sőt rettegnek, de nem tesznek ellene semmit. A vároksokban a kijárási titalom sem rettenti el őket. Az idősek akiket védenünk kell, az utcákon portyáznak, hiszen nekik ez volt a napi kommunikáció. A legtöbbjüknek csak ez az interakció jutott régóta hiszen nincsen senkijük sem. Vagy nem törődik velük a családjuk. Elég fusztráló lett ez álltal az idei év, meg mondjuk is ki bátran FOS! Hiába küzdünk, mindenkinek ott vannak a belső démonai, és a saját családjával összezárva elő is jönnek azok igen hamar.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése