Nyári élménybeszámoló és egy kis világvége hangulat

Május óta nem blogoltam, de ezen a szép esős hűvös napon amit összegyűjtöttem az elmúlt 3 hónap alatt megosztom veletek sok-sok képel remélhetőleg. 

Az idei nyár sűrű volt nagyon, majdnem minden hétre jutott valami amit tennünk kellett. 

Miután barátnőm hazajött Angliából erre a nyárra minden bolondságot beterveztünk amit csak tudtunk. Ez kimerült leginkább a hétvégi ivásokban, vagy a fesztiválozásban. 

Az első megálló az a rockmaraton hétvégéje volt amit szétbuliztunk és a három napból leginkább csak a másnapos fejfájás maradt meg amit 30-hoz közel annyira nem szeretek. Találkozhattam Zsófival is de sajnos csak pár szót váltottunk mert a gyomrom a szénné égés határán volt és még a gyógysör sem segített rajtam az előző napi jégerezés és vodkázás miatt. Szerintem mindannyian szuperül éreztük magunkat és jó volt azokkal a barátainkkal találkozni akikkel ritkán tudunk csak. 

AZ idei tőserdőzés is fura volt. Szerettem volna ha lazábban mennek a dolgok, csak sajna az már nem létezik. A távolság meg az idő jó néhány barátságot tönkretesz hiába küzd az ember minden nap a saját démonjaival újra és újra. 

 Nem tudom mikor változtunk meg ennyire. Mikor lett ennyire fontos egy sör ára, vagy miért. Már leszarom.
 Annyi mindent szerettem volna elmondani azoknak akik mellettem álltak egy darabig, de annyit. Soha nem fogom elmondani. Mert már egy sör ára fontosabb mint a barátságunk bármikor is volt.
Nem akarok megróni e miatt senkit lehet hogy én is hibáztam abban, hogy ennyire elhidegültünk és eltávolodtunk egymástól. Mégis fáj, hogy nem törődnek az én érzéseimmel, mindig csak magukba fordultan visszahúzódnak a házukba. Ha elmondanék vagy cselekednék valamit, mindenre van megjegyzés. Ez miért nem jó így ,vagy úgy. Ezt én már nem akarom.....  Annyira elhidegülünk egymástól, úgy viselkedünk mint az idegenek. Távolságtartóak lettünk . Nem hiszem, hogy ebből áll a felnőtt lét.

Katasztrofálisak vagyunk mind a hárman sajnos. Mindenkinek van valami pici sérelme amivel nem törődött és elburjánzott a lelkében. De én nem akarom hogy olyan legyek aki nem örül az élet apró örömeinek. Megeszem azt a fagyit, és örömmel megyek táncolni még ha nem is tudok XD
Szeretek élni és élvezni azt amit adott a lehetőség. Nem akarom elszalasztani azt hogy bármit kipróbáljak a miatt mert nem tetszik neki. Beleuntam... Nem akarok már megfelelni senkinek.

Természetesen rengeteget dolgoztam, mert még egy csomó minden kell a lakásba ami nem megy egyről a kettőre pénz nélkül. Kellene még mikró, egy előszobafal cipős szekrénnyel.  meg egy pár apróság ami hamarosan meglesz remélem. 
Aktívan telt el az idő idén is azzal,  hogy a nyavalyáimat gyógyítgattam hiszen minden harmadik héten elkaptam valami ótvart és mehettem megint orvoshoz. Persze megint szétcsípett valami szaros bogár de nem mentünk az ügyeletre, nem dagadtam fel most annyira mint az előző években.

Ami viszont újdonság, hogy lesz egy cicánk aki várhatóan a jövőhéten költözik be hozzánk, én már nagyon várom. Kolléganőm neveli nekem a kis szaros és már a képeit látva is szerelembe estem. Már szó szerint minden szart összevásároltam neki amit csak lehet. Egy kis fekete kandúr bandi költözik be hozzánk hamarosan. Már a nevét is tudom  de az egyelőre még titok. 

A sok baráti veszekedés  és pukkadás közepette azért jó dolog is történt velem. Dedikált példányt kaptam az új Szekeres CD-ből/ Tudom sokaknak lejárt lemez meg minden ott van a enkór ect/. Viszont én nagyon örültem neki hogy benne lehettem az első százban akik így kapták meg.