☣Wave-Gotik-Treffen☣

 Nem is tudom, hogy hol kezdjem. Végre eljutottunk Lipcsébe a Wave-Gotik-Treffen- re. Kisebb nagyobb félelmekkel indultunk útnak. Vajon elég pénzt viszünk e, minden rendben lesz e, hogyan jutunk oda, kössünk biztosítást?
 A kezdeti félelmeken túllépve megvettük a jegyet és a sátorhelyeket. Sajnos a szállodára  vagy a hotelekre nem tellett a pénzünkből :D
Megvettük a vonatjegyeket, a buszjegyeket és megkötöttük a biztosítást. Amikor megérkeztek a jegyek a borítékban és megláttam csak akkor realizálódott bennem az egész, hogy tényleg megyünk. Megkezdődtek a nagy készülődések, ruhavarrások, vásárlások, sátortakarítás, pakolászás. Mikor már mindent összepakoltunk és megvásároltunk egyre izgalmasabb lett az egész.
 Elérkezett az indulás napja, felcuccolni, mindenkit összeszedni, és mehettünk a Keletibe a vonathoz. tömény 10 óra szenvedés, segg elülés, kényelmetlenkedés következett, mire Drezdában leszálltunk a vonatról. Ott vártunk egy keveset, és indultunk tovább busszal Lipcsébe ami 1 óra 40 perc. Miután aludtunk egy kicsit a buszon mert a vonaton nem nagyon tudtunk leszálltunk és végre fellélegeztünk, hurrá itt vagyunk.
Miután Agra Park-Markkleeberg-hez is eljutottunk a villamosra jegyet kellett venni ott szerencsétlenkedtünk de nagy nehezen sikeredett és odataláltunk.  A beköltözés pillanata csodálatos volt. Végre nem ülő helyzetben kicsavarodva, mindenhogy hanem elterülve meditálhattunk egy keveset és persze söröztünk, mivel alkoholt lehetett bevinni. Mindenki nagy sátrakkal, kemping cuccal érkezett ami valljuk be, vonattal nekünk nem lett volna egyszerű elcipelni. Miután beköltöztünk, körbenéztünk, leginkább még minden zárva volt így elmentünk bevásásrolni, ugye spóroljunk gyalog... Nagy nehezen megtaláltuk a REWE-t, és bevásároltunk egy csomó mindent.  Az első koncertünk Lame Immortelle volt ami nagyon fasza lett volna ha nem áll be elénk egy 220 magas sátorhajú srác talán még láttam is volna valamit, talán az utolsó két számnál láttam valamit.. Voltunk az egyiptomi múzeumban ami nagyon cuki volt az a cica múmia  <3 

 Remekül éreztem magam ez alatt a pár nap alatt, nem jött oda senki kötözködni, hogy mit viselsz, hogynézemáki, ha odajött valaki megcsodálta, hogy milyen a ruhád a hajad az ékszereid a cipőd vagy éppen a kisgyermekeddel fotozkodott aki übercukin volt felöltöztetve. 

Sajnos sok helyre nem tudtunk eljutni, az idő hiányában meg mert más volt betervezve de a Heidnischen Dorf az szuperjó volt, páncélok középkori ruhák, ott szó szerint minden volt, vettem füstölőt és bort ittunk jó drága volt de nagyon nagyon finom. A fiúk meg a pálinkát kínálgatták az arra erősnek érkező embereknek :D Valamiért a németek azt hiszik megvakulnak a pálinkától, és mindig inni kellett előttük, hogy bebizonyítsák, ez nem igaz csak egy alaptalan szörnyű vád. Mondanom sem kell, mi lett a dolog vége :D Viszont megnéztük hát magyarok vagyunk a Dalriadát, még mindig nem értem miért kell neki hörögni de hát ha élvezi. Körbekínálták ők is a pálinkát, ott találkoztam magyarral elsőnek kint :D az előttem álló úriember megszólalt reméli jó házi :) 









 Az Agra Halle-ban hatalmas nagy shop volt az egyik oldalon a másikon pedig egy koncert terem, és ott noha kint be voltak öltözve az emberek mindenkit alaposan átvizsgáltak ne vigyen be szúró vágó eszközt.

A Shopban minden volt szó szerint minden, el tudtam volna vásárolni egy csilliárdnyi pénzt hál istennek ezt az utolsó napra hagytuk mert hát nem a mi kis magyarok pénztárcájához van ez korrigálva. Amin viszont nem lepődtem meg nagyon sokan sokat sokat sokat sokat költenek ott és inkább nem visznek magukkal ruhát, ott bevásárolnak minden félét.





 Lipcse városa nagyon nagyon szép, körbejártuk két alkalommal is, de nem volt elég. Minden alkalommal, egyre több mindent lehetett felfedezni a kis utcákban.  Remekül éreztük magunkat jó lett volna még maradni. de sajnos haza kellett jönni dolgozni, hiszen várt a munka mindenkit. A hazaút borzalmas volt, nyűgösek voltunk már, de csak megérkeztünk.