Köszönöm szépen!
Hazudtál a szemembe megint, folyton átcseszel és még te nevezed magad anyának??? Elhagytál, és most egy féreg gyerekét várod.
Csak gratulálni tudok neked. Miért kellett? Miért csináltad ezt? Miért aláztál meg? Minek szültél egyáltalán meg, ha nem is törődtél velem? Tudom nekem kellene keresnem, de ha mindig ott van miért menjek? Nem őt akarom látni.
Csalódtam megint. Szégyellem magam. Néha sajnálom, hogy nem voltál mellettem sokszor amikor kellett, de aztán, rájövök, hogy talán jobb is volt. Nem tudom szavakba önteni azt a dühöt amit most érzek. Nem téged gyűlöllek, hanem a helyzetet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése